Egy 1907-ben készült parcellázási térképen – akkori Erzsébet téren – már be volt jelölve a mai templomunk helye. 1910 Karácsonyán Eisler Emil (később Lászlóffy Emil) felvetette egy harang felállításának gondolatát id. Horeczky Ferenc vendéglőjében és kérte az emberek támogatását. A harang felszentelése, Magyarok Nagyasszonya napján, Krchnák János sződi esperes plébános által meg is történt. Ezekben a napokban egyes hívőkben felmerült egy kereszt felállításának gondolata is. Ezt akkor fából gyorsan el is készítették és a harangláb mellé állították. Ma már a betonból készült feszület ugyanazon a helyen található, mint ahol a fakereszt állt, a templom főbejárata jobb oldalán. A harangláb a mai szentély helyén volt.

A templomunk története a zűrzavaros 1920-as évekig nyúlik vissza. Az ország túl volt egy vesztes világháborún. Ebben a gazdasági és politikai környezetben határozta el egy maroknyi felsőgödi hívő, hogy templomépítésbe kezd. A munkálatokat Pilismaróti Bozóky Gyula nyugalmazott vezérkari ezredes irányítása alá rendelték. 1923-ban megkezdődött a munka. A nyár elején egy „előre megállapodott kürtszóra”, „kicsik és nagyok, korra, nemre és vallásra tekintet nélkül” kézről-kézre adogatták a téglákat a vasútállomás és az épülő templom között. Kb. 120-an lehettek, ez volt az 1. összefogásnap. Szinte a semmiből kiindulva kellett felépíteni a templomot. Bozóky Gyula minden követ megmozgatva szerezte be a szükséges pénzeket, szervezte a munkásokat. Nem is lehet felsorolni azt a sok adakozót, önkéntest, iparost, akiknek áldozatos munkája révén ez a templom végül megépült. (1919-1925 között Dr. Béky László volt a plébános).

Akkoriban a tervezési összeg az épület teljes költségének 25-30%-át is kitette, ez jelentős kiadásnak számított. A Gondviselés megsegítette meg az építtetőket, mikor dr. Fábián Gáspár építész ingyen elvállalta a templom tervezését.

Dr. Fábián Gáspár (1885-1953) építésztervező önéletrajzából kiderül, hogy negyvennél több templomot, 31 egyházi iskolát és számos kórházat, kórházi részleget tervezett. A fentiekből az is kitűnik, hogy főleg a katolikus egyház látta el megbízásokkal. Épületei ma az ország 26 városában és községében állnak. Alkotásain tudatosan alkalmazta a történelmi stílusokat és mindvégig eklektikus maradt.

A kezdeti tervek fedezet hiányában még inkább leegyszerűsödötek, a főhajó kőboltozata helyet fafödémes síkmenynyezet épült. Ez további következményekkel járt: a főhajó ablakai (a teherbírási követelmények miatt) kisebbek lettek, ami újabb gondokat vetett fel: a 10 méteres fesztávot megfelelő vastagságú gerendákkal kellett áthidalni. A torony tetejének dőlésszöge is alacsonyabb lett.

Templomunk egyszerre viseli magán a román (a rózsaablak, a lőrésszerű ablakok, oldalhajók, boltív motívumok), és az észak-itáliai ókeresztény templomok (síkmennyezet, lapos lejtésű tetők, a boltíves előtér, különálló harangtorony) jellegét.

A rózsaablakokat Palka József (1860-1952) üvegművész készítette 1923-ban. A főbejárat felett lévő rózsaablakot Pilismaróti Bozóky Gyula tervezte. Erről a História Domusban így ír:

„A templom legnagyobb és legfőbb fő ablakának a 210 cm átmérőjű nagy körablaknak a templom homlokzatán, a temp-lom címerét, vagyis Jézus Szent Szívét kell, hogy magán viselje. Jézus Szent Szívét az 1765-ből származó imakönyv képe alapján ábrázoltuk. A töviskoronával övezett szív, lándzsa okozta sebéből egy csepp vér és víz folyik egy kehelybe. A szívből az isteni szeretet lángjai törnek elő, mely lángokból a megváltás jelvénye a kereszt emelkedik ki, mint az isteni szeretetből fakadt felbecsülhetetlen ajándék a bűnös ember számára. A Szent Szív
alatt a kereszt, a lándzsa és az epével átitatott szivacs, valamint a fi ókáit saját véré-vel tápláló főnix madár és a kígyó látható. Ezt a képet balról egy piros rózsaág, mint a szeretet, jobbról pedig egy fehér liliomszál, mint a tiszta ártatlanság szimbóluma keretezi.”

A templomot 1924 szeptember 14-én szentelte fel Hanauer Antal István váci püspök. Ez volt a Csonka-Magyarország első felszentelt temploma. A 16 hónap alatt fel-épült templomról a korabeli újságok úgy írtak: „Felsőgödi módon templomot építeni.”

Az építkezés belső munkálatai 1925-ben folytatódtak. A felszentelés napjára szánt, a lourdes-i püspök által felajánlott Mária-szobor csak 1925. május 17-én érkezett meg. Ez év júniusában Zsolnay Vilmos pécsi kerámiagyárából a „Keresztút” is megérkezett, melynek külön érdekessége, hogy összesen csak három készült belőle. Felsőgödön kívül Máriagyűdön, valamint Budapesten, a Rózsák terén tekinthető meg.

A templom Pieta-szobra Tóth István (1861–1934) szobrászművész gipszmintája. Az eredeti kőszobrot, 1906-ban Nagyváradon, a Barátok temploma előtt állították fel.

Bozóky Gyula a templombelső festésére Stein János (1874-1944) freskóművészt kérte fel. A munka 1925. június 21-én elkezdődött, de nem fejezték be, mert Bozóky Gyula augusztus 25-én lemondott, miután összetűzésbe került az új plébánossal. Csak a falak és a mennyezet alapozása készült el. (1925-1926 között Prause József volt a plébános). Ezután Bozóky Gyula 16 évig nem szólt bele a templom és az egyházközség ügyeibe.

1927-ben került a faluba plébánosnak Dr. Antal Pál, aki 1951-ben bekövetkezett haláláig irányította az egyházközséget. A tizenhat év alatt a templom berendezési tárgyai folyamatosan gyarapodtak. 1929-ben adományként a templomba került a Kis Szent Teréz- szobor. 1930-ban elkészült az áldoztatórács, az évtized elején a helyükre kerültek a templomi padok, melyek Stenger András asztalos munkái. 1911-ben felállított harang mellé további kettő készült 1937-ben.

1941-ben Dr. Antal Pál hívására Bozóky Gyula újra bekapcsolódott egyházközség ügyeibe. Előtérbe került a templombelső kifestése, mert jelentős beázási nyomok voltak, elsősorban a Mária-oltár felőli oldalon. A tetőrenoválás következtében, a falak beszennyeződtek, a vakolat is lehullott. Bozóky Gyula, tárgyalásba kezdett Bicskey Karl János (1907-1967) festőművésszel, aki az országban 10-15 templomot festett ki. 1942 júniusában hozzá is fogott a festéshez és szeptemberben be is fejezte a munkát. A szentélyben modern stílusú angyalok voltak láthatóak, a glóriájuk 12 karátos arany füstből készült.

A szentély fölött a mennyezeten a négy evangélistát és a Szentháromságot festette le a művész, szintén modern elképzelésben. A hajót a mennyezeten a négy sarkalatos erény – az Oltáriszentség előképei – és jelképei, a Boldogságos Szűz erényei és a lorettói litániából egyes mondatok jelképei díszítették, például titkos értelmű rózsa, a mennyországnak királynője, elefántcsontból való torony, stb. A kórus fölött a mennyezetre éneklő angyalok kerültek. A templom evangéliumi oldalán, a falon az utolsó ítélet volt művészi és vallásos elgondolásban ábrázolva. A kép három részre oszlott: közepén Jézus áll, kereszt a kezében, mellette az apostolok, a Boldog Szűz és Keresztelő Szent János. Jobbról az üdvözültek, balról az elkárhozottak tábora, sötét és kétségbeesett tónusú képen. A Szentlecke oldalán lévő templomfalon az első századbeli keresztények közül egy-két szentet ábrázolt a festőművész, többek között Szent Mónikát, Szent Ágostont, Szent Ambrust, Szent Tamást, Szent Klárát, Szent Barteolo-t. 1972-ben a plébános (Bartos Márton) a templombelső secco -it sárga festékkel átfestette.

1943 februárjában, a váci orgonagyárban egy használt, de jó karban lévő orgonát kínáltak az egyházközségnek. Az orgonát 1943 januárjában a Bagi Szent András-templomból szerelték le. Az orgonát Schäffer Ágoston orgonagyáros május 26-ra, a bérmálásra – felújította és felállította a kórusra. Az orgona mechanikáját átépítették pneumatikusra, a nagyfújtató szerkezetet pedig az orgonába illesztették bele.

A II. világháborúban a Szent Péter-,Szent Pál- és Szentháromság-rózsaablakok megsérültek, javításuk 1948-ban eredeti formájában, történt meg.

Dr. Antal Pál halála előtt két évvel, 1949-ben állíttatta fel a márványból készült Lourdes-i Mária- oltárt. Ebben az évben volt a templom felszentelésének 25. évfordulója. Oláh Károly plébánossága idején, 1963-ban került a templomba nemesfából faragott Szent Rita-szobor, ifj. Máriahegyi János szobrász alkotása.

A II. Vatikáni Zsinat után a belső tér teljesen átalakult. 1972-ben a templomi munkák jórészt elkészültek: a szembe miséző oltár, a szentély padlózatának süttői mészkővel borítása, a szentségtartó, a kovácsoltvas gyertyatartók, az oldalhajót elválasztó üvegfal, a szobortartók felrakása, a főoltár, az olvasóállvány, a templom kifestése, a Szent József- és a Mária-oltár lebontása. 1974. szeptember 14-én, a templom felszentelésének 50. évfordulójára elkészült a kovácsoltvas, művészi keresztút, melyet Tóth Gyula művészeti főiskolai tanár tervezett, Farkas Sándor mátyásföldi kovácsmester készített. Az egyik stációja részt vett az ausztráliai egyházi iparművészeti kiállításon is. Elkészült a kórus mellvédjének diófalemezzel történő bevonása. Hátra volt még az oldalhajó szembe miséző oltára, a megfelelő stílusú keresztelőkút és a húsvéti gyertyatartó. A templombelső díszítése az idők során több átalakításon esett át. Az eredeti secco-kat átfestéssel eltüntették. Sajnos egyetlen fényképes bizonyíték sem maradt ebből az időszakból. A felújítási munkálatokat Bartos Márton plébános irányította.

1998-ban az egyházközség kísérletet tett az 1820-as(?) években készült, és az 1943-ban felújított orgona teljes rekonstrukciójára. Sajnos ez a terv meghiúsult így elektromos orgona került a kórusra.

1923-ban anyagi okok miatt nem épülhetett meg az északi oldalon lévő oldalhajó, ami végül a templom felszentelésének
80. évfordulója alkalmából (2004-2005), a hívek összefogásával valósult meg. A munkálatokat Ország Tibor plébános irányította. Lényeges átalakítás volt a Mária-kápolnához kapcsolódóan a belső tér felújítása is. Az építés koordinátora Váraljai István volt, a Mária-oltár Tóth Sándor asztalosmester munkáját dicséri. A Lourdes-forrás vizében megmerített különleges Mária-szobrunk elnyerte méltó helyét a kápolnában. A kápolna festett üvegablakait Fecske Orsolya szociális testvér készítette 2007-ben. Megújult az eredeti cementburkolatú padlózat is, világosabbá téve az egész templombelsőt. Elkészült a templom korszerű világítása és hangosítása is. Az új padsorok a Piarista Szakiskola tanárainak és diákjainak munkáját dicséri, amit a Hívek finanszíroztak.

2008-ban Bozóky Gyula születésének 130. évfordulója alkalmából, a róla elnevezett Alapítvány megvalósította a templom-építtető elképzelését: a templom homlokzati keresztjeinek megvilágítását.

2014-ben a templom felszentelésének 90. évfordulójára Göd Város Önkormányzata a teljes beruházás 80%-t biztosította. Marton Zsolt plébános irányításával, a Bozóky Gyula Alapítvány sikeres pályázatával, valamint a hívek adományaiból és társadalmi munkájukkal megújult a templomkert. Október 11-én a (2. összefogás napján) 118 felnőtt és 11 gyermek végezte a kb. 800 db növény elültetését.

A Bozóky Gyula Alapítvány 2017-ben, Mészáros Csaba plébánossága idején elhatározta, hogy a közel kétszáz éves orgonát két ütemben felújíttatja. Az első ütemben: 2018. szeptember 14.-ére a felújított játszóasztal 3 manuálos lett, alkalmassá vált az elektromos orgona és a sípos orgona vezérlésére is. A második ütemben: (2019) ekkor a sípos orgonarész újult meg kb. 800 működő síppal, közadakozásból. A felújítás a Koppel Kft. érdeme. Az ünnepélyes megáldást Marton Zsolt püspök végezte 2020. január 11-én. Októberben került sor a harangtorony „sapkájának” teljes felújítására, melyet Krzysztof Miklusiak új plébános végeztetett el.

Készült: A harangláb felállításának 110. évfordulójára. (2021. okt. 8.)

Összeállította: Veres Mihály

Forrás: Historia Domus