„Jó dolog az Urat dicsérni, nevednek, Ó Fölséges, éneket zengeni” – Zsolt. 92,1-2

A zsoltáros szavait tapasztaljuk mi is életünkben, ez élteti szolgálatunkat. Gitáros szolgálatunkkal szeretnénk a liturgiában, szentmisében támogatni közösségünket, hogy együtt elmélyedjünk az Úristen imádásában, dicséretében, a hálaadásban, bűnbánatban. Bár fontos, hogy egy szolgálatban a dalok szépen szóljanak, szolgálatunk elsődleges célja mégsem az, hogy magas fokú zenei élményt nyújtsunk, hanem az, hogy a szentmise alatt szívünk meg tudjon nyílni Isten felé. A szentmisében Istennel szeretnénk találkozni. Zenei szolgálatunk ebben szeretné segíteni közösségünk tagjait.

Minden hónap 4. vasárnapján szolgálunk az esti 6 órás misén. Két próbát és egy főpróbát tartunk minden szolgálat előtt. Ha szeretnél velünk kapcsolatba lépni, kérlek keress minket az alábbi elérhetőségen.

leventee75@gmail.com

 

Történetünk

 

A gitáros ének- és zenekart (továbbiakban ifjúsági énekkart) 1977-ben alapította Varga László és Burger Ferenc. (Ma már mindketten a Váci Egyházmegye papjai.) Céljuk az volt, hogy az akkoriban egyre népszerűbbé váló gitáros egyházi könnyűzenét szerető fiatalokkal megtanulják ezeket az énekeket. Az ifjúsági énekkar amatőrökből alakult meg, lényegében egy baráti társaság tagjai alkották. Zenei képzettsége csak Varga Lászlónak volt, aki akkorra már okleveles kántori végzettséggel rendelkezett.

Burger Ferenc a megalakulást követően kezdett gitározni tanulni. A kezdeti időszak repertoárja a kor hazai és külföldi keresztény zeneszerzőinek (Sillye Jenő, Dax, Gen Rosso, Duval, Sourire nővérek stb.) dalaiból állt.

Az ifjúsági énekkar a kezdeti időben, lehetőséget kapott arra, hogy havonta egy alkalommal a vasárnap délelőtt diákmisén szolgáljon. A fogadtatás igen vegyes volt. A hívek egy részét felháborította az újszerű hangzás, a templomba járó fiataloknak viszont tetszett ez a zene. A helyi papok között sem volt egységes a vélemény a gitáros énekekről.

• abban az időben a templomunkban plébánosként szolgáló (azóta 2012-ben elhunyt) Jurányi Ferenc atya nem ellenezte ugyan az ifjúsági énekkar működését, de tartva az egyházi hatóság illetve az Állami Egyházügyi Hivatal esetleges szankcióitól a havi egyszeri, diákmisén történő szolgálaton túl egyéb szolgálati lehetőséget nem engedélyezett az ifjúsági énekkar számára.
• akkoriban az egyházközségünkben káplánként szolgált (azóta 2010-ben elhunyt) Rumi Tamás kármelita atya. Ő felismerte azt, hogy a gitáros zene a fiatalokat közelebb viszi Istenhez, ezért a hozzá forduló idősebb híveket azzal nyugtatta, hogy ne csak azt vegyék észre, hogy az ifjúsági énekkar tagjai milyen zenét játszanak, és hogyan öltözködnek, hanem azt is, hogy szentségekhez is járulnak, tehát nem az Egyház ellenében, hanem azzal egységben tevékenykednek.

 

Tekintettel arra, hogy a kezdeti időkben az ifjúsági énekkarnak Felsőgödön a vasárnapi szentmise szolgálaton kívül nem volt egyéb lehetősége arra, hogy az egyre gyarapodó repertoárját a szolgálatban felhasználja, elsősorban ismerősök segítségével a környező falvakban, városokban kezdett szolgálatot vállalni. A meghívások eleinte egy-egy szentmisében való szolgálatra szóltak, később, amikor az ifjúsági énekkar megtanult néhány hosszabb lélegzetű Sillye Jenő-művet (Keresztút, Mária Oratórium stb.), a szentmise után koncertet is adott.

Az ifjúsági énekkar működésében igen jelentős állomás volt, amikor Szecsődi Péter plébános az 1980-as évek vége felé lehetővé tette, hogy a vasárnap esti szentmiséken mindig a gitáros zenekar szolgáljon. Ez az ifjúsági énekkart arra ösztönözte, hogy a repertoárját gyors ütemben bővítse. Az énekkarnak meg kellett szoknia azt, hogy hétről hétre szolgálnia kell. A heti rendszeres szolgálat az énekkar tagjaitól több összeszedettséget igényelt, sőt a magánéletüket is úgy kellett alakítaniuk, hogy lehetőleg a pénteki próbára és a vasárnap esti szentmise idejére szabaddá tudják tenni magukat.

Ekkor alakult ki az a rendszer, hogy az ifjúsági énekkar péntek esténként két órát próbált a plébánia hittantermében és a vasárnap esti szentmise előtt még fél órán keresztül átismételték az aznapi szolgálat dalait.

Az ifjúsági énekkar 30 éves fennállása során kb. 70 énekes és zenész vett részt a szolgálatban. Voltak időszakok, amikor a zenészek köre olyan jelentős volt, hogy a dalokat szintetizátorral kísérték, két fuvolás játszotta a szólókat és a ritmus gitárosok mellett szóló- és basszusgitárosok is közreműködtek. Ezek az időszakok azonban (sajnos) igen rövid ideig tartottak. Az általános felállás az volt, hogy 10-12 énekest 2-3 gitáros kísért, némi fúvós és billentyűs segítséggel.

Az ifjúsági énekkar taglétszámának alakulását alapvetően meghatározta az a tény, hogy a kezdeti időszakban zömmel középiskolás korúak vettek részt a szolgálatban. Ezek a tagok a középiskola elvégzése után vagy tovább tanultak, vagy dolgozni mentek. Ha nem költöztek el más településre, akkor még ezekben az években is részt vettek az énekkar szolgálatában. Hamarosan azonban a tagok megnősültek, férjhez mentek és a családalapítást követően már nem maradt idejük az énekkarra.

Az elmúlt lassan 50 év során mintegy 8-10 alkalommal kellett szinte teljesen újjászervezni az ifjúsági énekkart. Hála Istennek, mindig jöttek új tagok, akik tovább folytatták a szolgálatot. Ameddig Szecsődi Péter atya volt a plébános, az ő hatásos propagandája nyomán az általános iskola 7-8. osztályos tanulóiból minden évben kiegészült az ifjúsági énekkar. Később ez az utánpótlás forrás elapadt, inkább a tagok ismerősei vagy az újonnan Felsőgödre költözött fiatalokból sikerült pótolni az elmaradó tagokat. Az ifjúsági énekkar több évtizedes fennállása alatt arra is volt példa, hogy hajdani énekkari tagok, akik családot alapítottak és ezért kimaradtak az énekkarból, gyermekeik felcseperedését követően ismét visszatértek az énekléshez, sőt a gyereküket is magukkal hozták.

Az ifjúsági énekkar tagjai közül

• Varga László, Burger Ferenc és Csiba Tibor a papi hivatást választotta
• Varga László a papi hivatása mellett a magyar egyházzene egyik vezetőjévé vált
• Tóth Andrea szerzetesi fogadalom tételét fiatalon bekövetkezett halála akadályozta meg.
• rövid ideig az ifjúsági énekkar tagja volt Heim Mercédesz, aki később énekesnőként komolyzenei karriert futott be.

 

A repertoár ma már közel 500 énekből áll. A korábbi években Húsvétkor és Karácsonykor a gitáros csapat zenés áhítatot tartott a templomban.

Az énekkar 2006-ben a Péceli Húr Fesztiválon lépett fel az egyetlen hosszabb lélegzetű saját művével, az Oscar Wild meséje nyomán készült „Önző Óriás”-sal. Ennek a darabnak a zenéjét Burger Péter szerezte, a dalszövegeket két korábbi énekkari tag: Buczkó Tímea és Makrai Józsefné írták. Az Önző Óriás-ból az énekkar saját kiadásában CD készült.

A gitáros ének- és zenekar jelenlegi repertoárja rendkívül sokszínű. A hazai keresztény könnyűzene dal szerzői közül Sillye Jenő, Borka Zsolt, a Gável testvérek, Dax szerzeményei mellett a különféle (többnyire külföldi alapítású) lelkiségi irányzatok (karizmatikus, Tűz evangelizáció, Fokolare, taizéi közösség) dalait is gyakran éneklik.

Tevékenységük alapvetően szolgálat, ritkábban koncert jellegű fellépésekre is sor kerül.

Ilyen volt pl. az ének és zenekar fennállásának 20. évfordulóján (1997-ben) rendezett jubileum hangverseny, amelyre valamennyi, működésük alatt Felsőgödön szolgált lelkipásztort meghívtak. Hasonlóan szép alkalom volt az 5 évvel későbbi nagyszabású koncert, amelyen az énekkar által énekelt különféle stílus irányzatokból hallhatott válogatást a szép számú közönség.

Csaknem 30 éven keresztül Tanczik László vezetésével működött a gitáros énekkar Felsőgödön, minden vasárnap este énekeltek az esti Szentmisén.

A 2020-as év sok változást hozott mindenki életében, így az énekkar életében is. Laci visszavonult és átengedte a helyet a következő nemzedéknek.

Az énekkar azóta is szolgál minden hónap 4. vasárnapján.